Hírek :
    • Kékestető Sícentrum NYITVA!  

    •  
    • SZERDA REGGEL már teljes felvonóhosszban - 1 km hosszú sípályán - lehet síelni!

       

      Síeljen a Vendégházunktól 15 percre, Magyarország legmagasabb pontján KÉKESEN!!!

       

      NYITVA!!!

       

ásványok a Mátrában

Ásványok a Mátrában

Ásványok a Mátrában A Mátra ásványkincsei régóta ismertek. Az első említések egyike Luigi Fernando Marsigli olasz hadmérnök tudósításából származik, aki 1700-ban megjelent könyvében azt írja, hogy egész Magyarországon a legtisztább aranyat Heves megyében bányásszák.

 

 

 

 

 

 

 

 

A Mátra ásványkincsei

A Mátra-hegységben a vulkáni utóműködés során a vulkanitok repedéseiben a hirtelen lehűlés során keletkezett üregeiben és hasadékaiban jelentős ásványképződés játszódott le. Az ásványok mellett jelen vannak az ipari szempontból jelentős ércek, melyeket a kőzetek nem fogadtak magukba, így a Mátrában lévő hatalmas folyékony magma kihűlésekor keletkeztek. Ipari jelentőségük sem volt elhanyagolható, mivel bányászatuk csak az elmúlt egy-két évben szűnt meg. A Gyöngyösoroszi környékén lévő érctelérek bányászata és a recski érckitermelés nemzetközi viszonylatban is jelentős nagyságrendű volt.

A hegység fő tömegét andezit, kevesebb dácit, illetve déli részén, Gyöngyössolymos és Lőrinci környékén kevés riolit építi fel. A szulfidos ércesedést nagy területen lehet felfedezni, s az ércet kísérő ásványok száma igen jelentős. A szulfidásványok közül feltétlenül érdemes megemlíteni az antimonitot, a galenitet, a szfaleritet, a wurtzitot, a piritet és a kalkopiritet.

A nem érces ásványok közül ritka szép a kvarc (ametiszt), a kalcit, a cölesztin, a fluorit és a mordenit.

Az antimonitot először hófehér kalcitban, sugaras, gömbös halmazok formájában az Arany Péter-telérben sikerült kimutatni. Nagyon érdekesek a szinte fekete, antimonit-zárványos kalcitkristályok. De az igazán nagy érdeklődést azonban a mátraszentimrei fenn-nőtt antimonit-kristályok jelentették, amelyek néha még a 3-4 cm-es hosszúságot is meghaladták. Az élénk fényű, prizmás kristályok egyike-másika hajlott, görbült.

A mátrai ércesedések egyik legfontosabb ércásványa a galenit. A telérekben a szfalerittel együtt általában tömegesen figyelték meg, utóbbitól ólomszürke színével általában jól elkülöníthető. Megjelent önálló, fenn-nőtt kristályokban is. A bánya bezárása előtti, legutolsó leletek közül említésre méltó az Arany Péter-telérből származó, zegzugos felépítésű, maximálisan 1 cm-es hexaédereket és az Arany-bánya-bérci-telérből előkerült, hexaéderlapokkal tompított, 3 cm-t is meghaladó méretű oktaéder kristályokat. Szépek voltak a Mátraszentimréről előkerült, a cm-t is meghaladó, oktaéderlapokkal tompított galenithexaéderek. A szfalerit kristályosodott tömegben is igen mutatós ásvány. A gyantasárgától a feketésbarnáig változó színű, kitűnő hasadási lapjai csodálatosan verik vissza a fényt. Üregek falán igen gyakori volt fenn-nőve is. Változatos megjelenési formái közül kettő igazán jelentős: az Aranybánya-bérci-telérben a kvarc mellett piciny szfalerit tetraéderekből 4-6 mm-es gömbök épülnek fel. A Károly-telérben hófehér kvarckristályokra 1 cm-t is elérő méretű, táblás termetű ikerkristályok nőttek rá. Az országban igen sokfelé előforduló piritkristály keletkezése szerint tipikus átfutó ásvány. Mind közül a legszebb a gyöngyösoroszi bánya piritje.

A kalkopirit a gyöngyösoroszi bánya mélyebb szintjein elég gyakori volt, s a kisebb-nagyobb üregek falán fenn-nőve remek diszfenoidos kristályokban fordult elő.

A wurtzit legszebb példányai az Arany Péter-telérben fordultak elő.

A kvarcváltozatok közül igen elterjedt és szép ametiszt, amely kristályos szerkezetű szalagokban változik kvarccal és kalcedonnal. A fenn-nőtt, világosibolyától sötétibolyáig változó színű, nemegyszer az 1 cm-t is meghaladó.

A kalcit a bánya leggyakoribb kísérő ásványa volt. Különlegessége a bányának a fekete kalcit.

Gyöngyösorosziban található a legszebb hazai cölesztin. Kék színű, táblás kristályai több centiméter hosszúságot is elérnek.

A Károly-telér altáró szintjében a mellékkőzetben gyakoriak voltak a sötétibolya színű fluoritkristályokkal borított falú repedések.

A mátrai andezit repedésekben, üregekben sokfelé, elsősorban Mátraszentimre és Parádsasvár térségében tartalmaz zeolitásványokat, ezek egyik jellegzetes tagja a hófehér, finom tűs, szálas halmazokban megjelenő mordenit.
A hegységre jellemző ásványtársulások a különböző földtani korokból kerültek elő: Triász, eocén, miocén, oligocén, pliocén. Jelentős mennyiségben került elő réz, pirit, kalcit, hematit, Recsk és Sirok térségéből a triászból, réz, pirit, barit, halotrichit, gipsz, kalcit, arany, ezüst. Bodonyból, Recskről a Lahóca-hegyről az eocénből. Antimonit, wurtzit, pirit, szfalerit, ametiszt, gipsz, kvarc, barit Gyöngyösorosziból a miocénből. A miocénből került elő Mátraszentimréről pirit, Parádsasvárról kalkopirit, kalcit, Mátrakeresztesről kalcedon, Kisnána környékéről aragonit. Mátrafüredről opál, Gyönyössolymosról cinnabarit, antimonit, hematit, barit. Összegezve a Mátra jelentősebb ércei minőségileg jó arányt mutatnak, mennyiségüket tekintve már szerényebbek.
A Mátra hatalmas, vulkanikus és üledékes tömegében különböző képződmények találhatók, ezek közül a kőzetek melyek szintén bányászat útján kerültek a termelésbe, s mint kőipari alapanyagok felhasználásra.
Gyöngyöstarján környékén elkvarcosodott likacsos andezit, Farkasmályból piroxénandezit. Kőbányászat folyt Tarnaszentmária, Sirok, Gyöngyössolymos, Lőrinci vidékén.

 

A recski Ércbánya története
Közel 200 esztendeje indult meg az érckutatás a Mátra hegység északkeleti részén, Parádfürdő térségében. Előbb Markhót Ferenc (1718-1796) Heves megyei tisztiorvos ismertette a parádi timsós forrást, mely érces kőzetekből ered. 1780-ban Vörösvár, Fehérkő és Hegyestető nevű hegyekben kezdtek érckutatást és indítottak termelést. A mátrai érckutatás és ércbányászat akkor lendült fel, amikor 1849-ben Recsken, a Baj patak alsó szakaszán és a szomszédos Nagyrézoldalon a felszínen termésréz került elő.

Az első lejegyzett kutatási eredmények a Lahóca hegyről és környékéről 1850 körüliek.
A Lahócán az első feltárások a mai Felső- György táró környezetében váltak ismertté.
Itt a kovás agyagásványos, szulfidhintéses
kibúvásokon az 1852-ben megalakult Parád-Mátrai Bányatársulat kezdte meg a kutató és bányászati munkákat. 1862-ben megalakul a Mátrai Bányaegylet, amely kiterjedt bányabeli kutatásokat indított a Lahóca déli részének ismert érctestei környékén. Erre a bányászatra ércfeldolgozó művet, pörkölő és lugzóművet építettek.
A nem megfelelő technológia és a gazdasági problémák miatt a bányászkodás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az újabb fellendülés
az1900-as évek elejétől következik be. A Parádi Bányatársulat műveli időszakosan a lelőhelyeket.
1925-ben felfedezik a kékpalához kapcsolódó, aranyban gazdag pirites érctesteket, majd megkezdik a korszerű flotáló üzem beruházását. 1926 végén a kincstár megvásárolja a bányát. A bányabeli kutatásokkal egy időben  a kincstár a felszíni földtani munkák területén is előre lép. A háborús időszak alatt az érckészletek lecsökkennek, a termelés leáll, és 1951-ben indul újra. Lahócában ezt követően 1979-ig folyamatos volt a bányászat, amely már állami támogatással termelt. 1979-ben a „régi” bánya bezárt.
Újabb nemesfémérc kutatás történt 1991-1997 között, amely az arany világpiaci árának nagyarányú csökkenése miatt félbe maradt, a megvalósíthatósági tanulmányok ellenére is.
A lahócai bánya történetével 1850-től 1945-ig részletesen foglalkozik Pollner Jenő,aki háromrészes monográfiát írt „ A Recsk környéki bányászat és ércfeldolgozás 1850-1945.” címmel.
A Lahóca bánya kutatási készletének kifogyása előtt megkezdődött a földtani továbbkutatása, általában 1000-1200 m mély külszíni fúrásokkal.
1967-ben ismerték fel az un. hintett porfiros ércesedést, amely meggyorsította a külszíni kutatásokat. 1970-ben elkezdték az I-es aknát, majd 1974-ben a II-es aknát mélyíteni, ezzel kezdetét vette a magyar bányászat történetének egyik legnagyobb léptékű munkája.
A két aknát később két szinten vágattal kötötték össze. Az egyiket a felszíntől számított 900 m szinten a porfiros rézérc , a másikat az 1100 m szinten a szkarnos érc feltárására illetve kutatására szánták. Az összekötő szintes vágatrendszer tette lehetővé a legyezőkben fúrt bányabeli kutatófúrások kivitelezését. 1986-ig 87,5 km fúrás mélyült (550 db), melynek feldolgozása alapján számították az ércvagyont. Az érc hasznosításával kapcsolatban sok ércdúsítási kísérletet végeztek, sok tanulmány készült a környezetvédelem, vízgazdálkodás és más, a termelési viszonyokat érintő minden kérdésben. A sok elképzelés ellenére a mélyszinti ércesedés termelőüzemmé fejlesztése nem vált valóra. 1998-ban megszületett az ÁPV Rt döntése a mélyszinti bánya vízelárasztással való szüneteltetéséről. 1999 novemberében a bányaüzem vízemelő rendszere leállt. 2000-ben elkészült a recski kutatások záró, összefoglaló jelentése, amely alapja lehet egy újrakezdésnek. Ha ma gazdasági okok miatt ez a lelőhely nem is került kiaknázásra, de reménykednek benne,hogy az utókor számára hasznosíthatóvá válik.

recsk3

ercelo

bnya1_470 

 

 

 

Jelentős ásványkincs gyűjtemény tekinthető meg Gyöngyösön a Mátra Múzeumban.
A kiállítás két teremben mutatja be azt a fantasztikus világot, mely színével, formakincsével sokakat ejt ámulatba. Az első teremben az ásványok változatos fajtáit láthatjuk, itt a gazdagság érzékeltetésére nem csak a Mátrából származó példányok találhatók, hanem szinte minden földrész képviselve van. Kiemelkedő jelentőségűek az Erdély területéről származó kristályok. (Dr. Erdei Antal magángyűjteményéből)

 

 

1asvany

A második terem már egyértelműen a Mátra ásványvilágát tárja a látogatók elé. Az apró, olykor csak szakemberek számára értékelhető ásványok mellett a hatalmas, az egykor Gyöngyösorosziban és környékén folyó bányászkodás emlékeit idéző csodálatos kristálymezőkig.

 

2asvany

 

 

Cím:

Mátra Múzeum, Gyöngyös, Kossuth L. út 40.

Tel: 37/505-530

e-mail: www.matramuzeum.hu


Nyitvatartás

Hétfő kivételével,
9-17 óra között

Belépőjegyek

Kastély
Teljes árú jegy: 1000 Ft
Diák jegy
(6-26 év között)*: 500 Ft
Nyugdíjas jegy
(62-70 évig)*: 500 Ft

Természettudományi Pavilon
Teljes árú jegy: 1000 Ft
Diák jegy
(6-26 év között)*: 500 Ft
Nyugdíjas jegy
(62-70 évig)*: 500 Ft

Komplex (Kastély + Pavilon)
Teljes árú jegy: 1400 Ft
Diák jegy
(6-26 év között)*: 700 Ft
Nyugdíjas jegy
(62-70 évig)*: 700 Ft

Kertbelépő
Teljes árú jegy: 300 Ft
Diák jegy
(6-26 év között)*: 150 Ft
(A kiállítások megtekintésére váltott jegyek tartalmazzák a kertbelépők árát is.)
*a kedvezmény magyar és EGT állampolgárokra vonatkozik, a kedvezményre jogosító érvényes igazolvány felmutatásával

 

Programajánló a Múzeumban

2009-12-13.

11.00 Karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó szokások- Vidróczki Alapfokú Művészeti Iskola részvételével

14.30 A méz titkai-Bognár méhészet előadása

Családi vasárnap- 18 év alatti gyermek és 2 felnőtt kísérő, ill. 26 év alattiak ingyenesen látogathatják a múzeumot.