Hírek :
    • Kékestető Sícentrum NYITVA!  

    •  
    • SZERDA REGGEL már teljes felvonóhosszban - 1 km hosszú sípályán - lehet síelni!

       

      Síeljen a Vendégházunktól 15 percre, Magyarország legmagasabb pontján KÉKESEN!!!

       

      NYITVA!!!

       

Gasztronómia a Mátrában

Bor és gasztronómia a Mátrában

Bor és gasztronómia a Mátrában Hazánk 22 borvidéke közül a második legnagyobb a Mátrai borvidék, ahol nemzetközi szinten elismert olaszrizlinget, hárslevelűt, traminit, szürkebarátot, muskotályost termesztenek. A jó borok mellett azonban a Mátra gasztronómiája is említésre méltó.

 

 

 

 

 

 

A Mátrai Történelmi Borvidék

A Mátrai Történelmi Borvidék az ország 22 borvidéke közül területi nagysága alapján a második legnagyobb, a hegyvidékiek között pedig a legnagyobb a mintegy 7000 hektárnyi nyilvántartott szőlő ültetvényével. A borvidék a Mátra hegység déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen, mintegy 15-20 km széles sávban helyezkedik el. A Régió a borvidéki besorolást csak az 1960-as évek második felében kapta meg, annak ellenére, hogy a területen ősi hagyományai vannak a szőlészeti-borászati tevékenységnek.

A Mátra lábánál széles skálája található a különböző, vulkánikus eredetű talajoknak. A domborzati szeldeltség és az igen magas napsütéses órák hatására olyan mikroklíma alakult ki, amely páratlan szépségű fehérborok készítését teszi lehetővé. Ez a hely:

"Ahol a Nap és a hegy összeér”

Borvidéken járunk. Sajnos a történelmi emlékeket nagy részét a török megszállás 150 éves időszaka tönkretette. Annak ellenére, hogy a Borvidék 22 településének első írásos emlékei az 1200-1300-as évekből datálódnak, kevés a hiteles emlékhely ezeken a településeken,

(Visonta, Abasár, Gyöngyöstarján). Később a Habsburg birodalom védett belső piaca jelentette a tisztes megélhetést a térség lakóinak. Az 1880-as filoxéra vész tönkretette az addig virágzó szőlőkultúrákat a Mátraalján. A jelentős állami segítséggel elvégzett rekonstrukció új szőlőfajtákat honosított meg a borvidéken, és ekkor alakult ki a napjainkban is jelentős szőlő oltvány előállítás. Ma az ország legnagyobb törzsültetvényei, oltványiskolái a Mátraalján találhatók (Abasár és környéke). Napjainkra a fehérbort adó szőlőfajták dominanciája jellemző a borvidékre. Nagy felületen meglévő hungarikumok (Olaszrizling, Hárslevelű) mellett a világfajták (Chardonnay, Szürkebarát) aránya is jelentős. A borok között mennyiségben a rizling típusúak vannak túlsúlyban, de a piaci súlya az illatos boroknak – Muskotály, Tramini - jelentős. A kék szőlők aránya kicsi (16%), de az új telepítések zöme a kék szőlőkből tevődik ki. A vörös borokra a könnyedség, a gyümölcsös illat a jellemző melyek színe leginkább a rubint idézi. A Borvidékre érkező látogató egyre több helyen kóstolhatja meg a Mátrai termelők borait. A régió borászati helyei a nagyrédei öreghegyi Borozó, a Szőlőskert Rt. Szőlészeti múzeuma, Bor bemutató helysége. Több településen hangulatos pincesor várja az ide látogató vendégeket (Szücsi, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Abasár, Visonta, Domoszló, Kisnána.) Markazon a táj festői szépsége lenyűgöző a látogató számára. Aki a Mátraalja Borait szeretné kóstolni, összehasonlítani, annak célszerű meglátogatni a Gyöngyös Fő tér 10. szám alatt található Mátrai Borok Házát, ahol több mint húsz termelő száznál több palackos bora látható, s ezek jelentős része helyben kóstolható. A borok Házában egyszerre maximum 50 fő fogadására van lehetőség. Az előzetes bejelentkezés, programegyeztetés telefonon történik.

A Hegyközségek és a Hegyközségi Tanács szakmai rendezvények sorával segíti a térség szőlészeinek, borászainak szakmai fejlődését. Ezek sorából kiemelkedik a Borvidéki Borverseny mellett az Országos Borversenyek rendezése (Olaszrizling, Muskotály).

A programok közül jelentős a Gyöngyösi Szüreti Fesztivál, az Orbán-napi Borünnep, melyek során, három napon keresztül, a város Fő terén mutatják be boraikat a Borvidék termelői.

Heves megyében két történelmi borvidék található: a Mátraaljai borvidék, melynek központja Gyöngyös és az Egri borvidék, melynek központja Eger.
E két város "A szőlő és a bor városa" kitüntető cím büszke tulajdonosa.

 

Gyöngyösi borvidék

Sokak számára Gyöngyös neve egyet jelent a jó Mátra környéki borral. Ez igaz is, hiszen környékünkön több kisebb-nagyobb gazdaság foglalkozik szőlővel, és méltán híresek boraik. Nemcsak hazánkban, de külföldön is keresettek, hiszen a jó minőséget szem előtt tartva inkább kevesebb, de jó minőségű bor készítenek. A világméretű válság ezen a területen is érzékelhető, de reméljük, hogy borászaink, szőlős gazdáink átvészelik a nehéz időszakot. Jellemző adat lehet, hogy az idei versenyen több mint 70 bort neveztek a termelők, és egyre inkább nő a kistermelők száma. Az sem mellékes, hogy 20 aranyérmes bort találtak a szigorú zsűri tagjai. A borvidék meghatározó központja Nagyréde, míg az ország legnagyobb oltványiskolái Abasár és környékén találhatók. A nagyrédei szőlőskert Rt. borai külföldi áruházláncokban is megtalálhatók. A Szőlőskert Rt. bormúzeuma a szőlőtermesztés és borkészítés eszközeit mutatja be. A borkultúrát jelzik a hagyományos rendezvények: az őszi szüreti vigasságok Gyöngyösön, Nagyrédén, a szeptemberi domoszlói csemegeszőlő fesztivál, a novemberi nagyrédei újbor ünnep. A borünnepek egyik kiemelkedő helyszíne a történelmi Farkasmályi pincesor Gyöngyös mellett.

 

Néhány közismert borfajta a Gyöngyösi borvidékről:

OLASZRIZLING 2005
Száraz minőségi fehérbor

A Mátrai borvidék egyik fő fajtája az Olaszrizling. A bor elegáns, zöld-fehér árnyalatú, illatában Rezedára, ízében keserűmandulára emlékeztet.
A hosszú beszélgetések bora.
Fogyasztás: 12 C-on aperitifként, levesek, szárnyasok, halak mellé.

olaszrizling

PINOT GRIS 2005
Száraz minőségi fehérbor

Világfajta, mely Franciaországból származik, átlagos évjáratokban is jó cukor és savképző.
Testes, zamatos, finom gyümölcsillatú bor, amit a világ minden táján igen nagyra értékelnek.

pinot_gris_bor

 

ELIZABETH CUVÉE 2005
Száraz minőségi fehérbor

Zenit és Szürkebarát házasítása.
A Szürkebarát belecsempészi a tartalmat, a zenit kiegészíti egy elegáns illattal, ami által a bor izgalmassá és egyedivé válik.

cuve_bor

 

CSERSZEGI FŰSZERES 2005
Száraz minőségi szárazbor

Irsay Olivér és Piros Tramini keresztezéséből származó újkori magyar fajta intenzív illattal, amihez magas, de harmónikus savtartalom párosul. Reduktív technológiával készítve friss, üde, gyümölcsös bort ad.

cserszegi_bor

 

CHARDONNAY 2005
Száraz minőségi fehérbor

Az "ezerarcú fajta", a világon mindenhol megtalálható, ahány pince, annyiféle stílus. Finom zamatú, elegáns, klasszikus bor, őszibarackra emlékeztető illattal.

chardonnay_bor


SÁRGAMUSKOTÁLY 2005
Félédes minőségi fehérbor

A muskotályok királya, jellegzetes, akácmézre emlékeztető illatai körbefogják a hangsúlyos, de nem durva savakat. A maradék cukor szépen összesimítja a bort és kellemes harmóniát teremt.

muskotly_bor

CABERNET SAUVIGNON- KÉKFRANKOS ROSÉ 2005
Száraz minőségi rosébor

Friss, üde bor, meggyre emlékeztető illattal, ropogós savakkal.
Bármilyen ételhez bátran ajánljuk.

sauvignon_bor

KÉKFRANKOS 2004
Minőségi száraz vörösbor

Reduktív technológiával készült vörösbor, melynek következtében intezív gyümölcsillattal rendelkezik, ugyanakkor magas cukormentes
extrakttartalma miatt a testesebb borok kedvelőinek is élményt nyújt.

 

kkfrankos_bor

Egri borvidék

A Bükk hegység előhegyein és lejtőin terül el az egri borvidék. A vulkanikus eredetű, jellegzetes formájú Nagy-Eged hegy előtt félkör alakban szőlővel borított dombok húzódnak. Ezen a tájon kiváló fehér és vörösborokat termelnek, melyek közül a legismertebbek a legendás Egri Bikavér és az Egri Leányka. A borvidéken a szőlő- és bortermelésnek nagy hagyományai vannak: már a rómaiak uralma idején is folytattak szőlőtermelést. Az egri borok az Árpád-házi királyok idejében is híresek voltak, középkori dokumentumok rögzítik e tevékenység fontosságát. A térség központja Eger, egyedülálló, a középkorban kialakított mintegy 140 km hosszúságú pincerendszerével páratlan lehetőségeket kínál a kiváló borfajtáknak. A gyakran többszáz méter hosszúságú pincelabirintusok különlegessége, hogy egyenletes homérsékletet és páratartalmat biztosítanak a borok érleléséhez, tárolásához. A falakon vastagon lerakódó, jótékony hatású nemespenész és a pinceágakban sorakozó hordók csodálatos látványt és élményt nyújtanak a látogatóknak.
Híresek Eger pincesorai, a kis- és nagykoporosi, a kőlyuki, a verőszalai, a Szépasszonyvölgy neve pedig szinte fogalommá vált az Egerbe látogatók körében. A borvidék községeiben - Andornaktályán, Egerszalókon, Feldebrőn, Noszvajon, Ostoroson, Verpeléten - kiváló pincéket találhatunk és kitunő borokat kóstolhatunk.
Az egri borok titkának megfejtéséhez a kiváló talajadottságokat, az éghajlati viszonyokat, a meghonosodott szőlőfajtákat, a pinceágak érlelő hatását, valamint a helyi szőlősgazdák és bortermelők szakértelmét, gondosságát és szorgalmát együttesen ajánljuk a helyszínen tanulmányozni!

Kitűnő borokat a rendezvények alkalmából is megkóstolhatja. A legjelentősebb ilyen események közé tartoznak Egerben "A Bikavér ünnepe Szent Donát napján", a bortermelő településeken ősz folyamán zajló "Szüreti Napok" programjai, látványos felvonulásokkal, kézműves kirakodóvásárral, népzenei és néptáncbemutatókkal, borversenyekkel, gasztronómiai bemutatókkal.

Szőlőfajták/borok:
Az ökológiai adottságok miatt az itteni szőlőfürtök magas cukortartalmúak, ezekből illatos, fűszeres, harmonikus, jó savú és magas alkoholtartalmú borok készülnek. Mindazonáltal nincs olyan szőlő- vagy borfajta, mely óhatatlanul e vidék nevét juttatná eszünkbe. Jellemző az Olaszrizling ültetvények túlsúlya, a környék legismertebb bora pedig az Abasári Olaszrizling. E tüzes, száraz borból kiérezni a tájjelleget, csakúgy, mint az Olaszrizling valamennyi jó tulajdonságát. Jelentős Rizlingszilváni, Ottonel muskotály (szakértők szerint itt a legjobb minőségű országszerte), Leányka, Tramini, Chardonnay, Sauvignon blanc, Hárslevelű kultúrával is találkozhatunk a vidéken. Ez utóbbiból készül a híres Debrői Hárslevelű, mely csemegebor-különlegesség, de világosabb színe és savai fölé emelik a nehéz és testes desszert-boroknak. A Zweigelt, Cabernet és Kékfrankos termesztés pedig a jóféle vörösborokról gondoskodik.

A vendég aktívan részt vehet a szüreti munkálatokban: a szőlő szedésében, a darálásban, megismerheti a mustkészítés fortélyait, saját kezűleg palackozhat bort. Csoportok, baráti társaságok részére pinceprogramok folyamatosan rendelkezésre állnak. A részletes programkínálatról a Tourinform Irodák készséggel adnak felvilágosítást.

A szép borok mellé természetesen a világhírű magyar konyha specialitásai járnak - Heves megye éttermeiben, hangulatos vendéglőiben csodálatos kirándulásokat tehet a gasztronómia világába: Eger környékén az egries húsleves, az egri gömbpalacsinta, a Mátrában a palóc konyha hagyományos ételei és a különböző vadételek, a Tisza mentén a tiszai halászlé, Szilvásváradon a pisztrángételek nyújtanak felejthetetlen élményeket.

 

Gasztronómia

Ételeinkről sem tudjuk pontosan, melyik az amit még vándorlásaink során hoztunk magunkkal, s melyek azok, amelyekre más nemzetek hagyományai, ízei hatottak. A jellegzetes magyar ételek mellett így a magyar konyhában Európa gasztronómiai kultúrájának több eleme is megtalálható. A Mátra ételeinek sajátosságát az adja, hogy a meghatározó palóc konyha elemei mellett a szlovák települések (Mátraszentimre és környéke, Szuha, Mátraalmás, Domoszló) hagyományos ételei is megtalálhatók.Napjainkra ezek sok tekintetben összeolvadtak. A különbözőségek mellett az azonos vonások könnyen fellelhetők, hiszen az életmód, a természeti környezet évszázadokon keresztül meghatározta az étkezési szokásokat. A Mátra erdőiben kora tavasztól késő őszig szedték a gombát, melyet gyakran hús helyett használtak. A ma igen borsos árú vargányából számtalan ételt készítettek, sőt az aszalt vargányából főzött savanyú leves böjti étel volt. Érdekes, a vargányát a térségben peszegombának is nevezik, ahogyan a csirkegomba és a rókagomba is ugyanazt jelöli. A krumplis ételek is korán megjelentek, így a tócsni, a ganca, vagy a szlovák hatásra elterjedt sztrapacska ma mind a palóc, mind a szlovák konyha elemei között megtalálható. A különböző lepényeket, lángosokat, krumplovnyikákat a mátrai települések jelentős részén ma is készítik, sőt több falusi szálláshelyen magunk is megnézhetjük a készítés teljes fázisát. A hús nélküli ételek nagy száma természetesen összefügg a szegényparaszti életformával, így nem véletlen, hogy káposztás ételek is szép számmal megőrződtek napjainkig. Az utóbbi években mind szélesebb a vadételek kínálata a térségben, melyeket gyakran variálnak palóc és szlovák ízekkel.

 

Palóc ételek

Palócföldnek a magyar nyelvterület északi részét nevezik és ennek a palóc tájnak a központja a Mátra és környéke. A palóc népcsoport eredetéről a szó jelentéséről mai napig megoszlanak a vélemények. Az ételek közül az ismertebbek: a túrós-kapros lepény, a ganca, a haluska, a görhe, a különböző krumplis ételek.

Ma talán a legismertebb a palóc leves, bár ennek magához a palócokhoz nem sok köze van, sokkal inkább Mikszáth Kálmán nevéhez fűződik. A híres Gundel étterem tulajdonosa, Gundel János 1892-ben készítette el az ételt a jó ételeket közismerten kedvelő „Nagy Palóc”, azaz Mikszáth Kálmán számára. Az eredetileg birkából vagy bárányból készült étel a keresztségben kapta a Palóclevest Ízvilágában valóban hasonlít a palócok által kedvelt savanyú krumpli, vagy bableveshez, de annál sokkal ízletesebb, viszont minden benne van, amit a palóc föld megterem ezért akár valódi palóc étel is lehetne. Állítólag Mikszáth friss foszlós kenyérrel szerette, utána Vargabélest, vagy buktát rendelt.

A számos mátrai ételek közül néhány ismertebb, kedvelt palóc étel, melyeket feltétlenül érdemes megízlelni, ha a Mátrában jár .

A tócsniról

Még a Mátrában is többféle néven ismerik a tócsnit — maradjunk az alapkifejezésnél — így a macok, lapcsánka ugyanazt jelenti, ha az étlapon felleljük. De ne lepődjünk meg, ha az étel mibenléte felől érdeklődve esetleg azt a választ kapjuk, ja, az a recsege, lapótya, matutka. Milyen találékony a népnyelv, hogy egyazon, igen egyszerű ételnek mennyiféle elnevezést ad. Talán valóban ez a titok nyitja, olyan hús nélküli alaprecept, amelyet a legszegényebbek is el tudtak készíteni. Az idők folyamán azonban számtalan változata alakult ki, többféle ízesítéssel készül, s ami hajdanán főételnek számított, ma gyakran köretként kerül az asztalra.

A teljesség igénye nélkül néhány elnevezés és a tájegység, ahol használják: tócsni, toksa (Észak-Magyarország), macok (Mátra), cicege, tócsi (Veszprém megye), lapcsánka (Nyírség) gánica (Őrség), matutka (Közép-Magyarország), krumliprósza (Zala megye), görhöny (Szabolcs-Szatmár megye), lapotyka (Vas megye). Emellett a rösztike, a harula, röstiburgonya, lepkepotyi név is ismert. Az egyik legvalószínűbb feltételezés szerint a tótlángos névből alakulhatott ki a tócsni név, ami talán a legelterjedtebb. Érdekes, hogy lengyel nyelvterületen placki néven ismerik, ám például itthon is látni étlapon így az étel elnevezését. A cseh, néhol a tót falvakban bramborák, babagudovica néven ismert, de a zsidó közösségekben is használják erre az ételre a saját kifejezésüket, latke, hremzli, latkesz néven. Az egész elnevezés kérdéskört tovább bonyolíthatja, hogy a krupliprószánál és cicegénél tejfölt használnak, bár az eredeti tócsni alaprecept tojást és fokhagymát tartalmaz.

A teljesség igénye nélkül néhány elnevezés és a tájegység, ahol használják: tócsni, toksa (Észak-Magyarország), macok (Mátra), cicege, tócsi (Veszprém megye), lapcsánka (Nyírség) gánica (Őrség), matutka (Közép-Magyarország), krumliprósza (Zala megye), görhöny (Szabolcs-Szatmár megye), lapotyka (Vas megye). Emellett a rösztike, a harula, röstiburgonya, lepkepotyi név is ismert. Az egyik legvalószínűbb feltételezés szerint a tótlángos névből alakulhatott ki a tócsni név, ami talán a legelterjedtebb. Érdekes, hogy lengyel nyelvterületen placki néven ismerik, ám például itthon is látni étlapon így az étel elnevezését. A cseh, néhol a tót falvakban bramborák, babagudovica néven ismert, de a zsidó közösségekben is használják erre az ételre a saját kifejezésüket, latke, hremzli, latkesz néven. Az egész elnevezés kérdéskört tovább bonyolíthatja, hogy a krupliprószánál és cicegénél tejfölt használnak, bár az eredeti tócsni alaprecept tojást és fokhagymát tartalmaz.

Az alábbiakban két alaprecept és számos variáció található. Sokan nem is gondolják, de a tócsninak komoly baráti körei vannak szerte az országban. Mindenkinek meg vannak a saját tócsni variációi, sőt vannak, akik magát a tésztát is különböző alakzatban, vastagságban sütik ki, attól függően, hogy milyen töltelékkel, feltéttel készítik.

Tócsni alaprecept

Hozzávalók: 1 kg krumpli, 2 tojás, 2-3 evokanál liszt, olaj.

Elkészítés: A krumplit hámozzuk, lereszeljük. Ehhez adjuk a tojásokat, a lisztet, megsózzuk, borsozzuk, és jól összekeverjük. Serpenyőben olajat forrósítunk. A burgonyamasszát evőkanál segítségével az olajba tesszük, a kanál hátával lepényekké simítjuk. Mindkét oldalát kb. 5-5 percig szép aranybarnára sütjük. Papírszalvétára szedjük, hogy a felesleges zsiradékot leitassuk. Forrón tálaljuk, mert csak így igazán finom. Megkenhetjük fokhagymával, vagy adhatunk mellé tejfölt, vagy akár mindkettőt.

Tócsni variációk: Tócsni tejszínes gombával, Tócsni fokhagymás apróhússal, Görögös, Szűzérmés, Sokfűszeres, Reszelt sajtos, Töltött, Húsos-gombás, Pörköltes

Sztrapacska alaprecept

Hozzávalók: 5-6 nagyobb krumpli, egy tojás, liszt, só.

Elkészítés: A krumplit meghámozzuk, majd apró lyukú reszelőn lereszeljük. Hozzáadunk egy kevés sót, egy tojást és annyi lisztet, amennyit felvesz. A nokedli sűrűségű masszát vágódeszkáról, vagy nokedliszaggatóval forrásban lévő vízbe szaggatjuk. A kifőtt sztrapacskát cseréptálba rakjuk, zsírral bőven megöntözzük, majd bőven megrakjuk túróval, juhtúróval, esetleg pirított káposztával. Nagyon jó libatepertővel.

Sztrapacska variációk: Sztrapacska túróval, Káposztás sztrapacska

 

Kenyeret búza és rozsliszt keverékéből sütöttek és levesek sűrítésére is használták.

A leves központi szerepet játszott a palócok étkezésében. Leggyakrabban habarással sűrítették, amelyhez tejet vagy savót, ritkábban tejfölt használtak (tejleves, kiszi vagy cibere, tökmagpogácsából készült zsufa, savanyúkáposzta leve behabarva, káposztás gombaleves, krumplileves, bableves, árpakása leves, tésztalé (gyúrt és vízben kifőtt tészta leve), rántottleves.

A különféle kásaféléknek, pépes ételeknek nagy szerepe volt a táplálkozásban.

A krumpli ezen a vidéken hamarabb megjelent a táplálkozásban mint az ország más tájain. Krumpliból készült ételek a bukta, ganca, zsámiska, haluska vagy kanállal szaggatott.

A leggyakrabban használt ízesítők: pirított hagyma, tepertő alja, író, túró-tejföl, káposzta.

A liszttel összekevert, nyers krumpliból főzött galuska (sztrapacska) szlovák hatásra terjedt el. Ízesítője savanyúkáposzta, hagymás zsír, túró-tejföl, juhtúró.

Főtt krumplival összegyúrt lisztből készült a krumplilaska vagy krumplilángos. A hajában sült krumpli a téli reggeleken gyakran került az asztalra. 

Hetente legalább egyszer-kétszer főtt tészta volt a második fogás. Leggyakrabban csíknak, vágták fel vagy nagykockának, haluskának. Vajaljával, mákkal, túróval, krumplival, káposztával ízesítették.

palc_kaja.

A kemencében vagy sütőben sütött kelesztett tésztákat különböző töltelékkel lepényformára, vagy összetekerve készítették. Legjellegzetesebb a krumplis túrós lepény vagy túrós lepény.

Palóc jellegzetességnek tartják a morvánt, morványkalácsot, amely több ágból font töltelék nélküli kalács. Ezt lakodalomkor feldíszítették, így lett belőle örömkalács, menyasszonykalács.

Szintén lakodalomra készült a ferentő, csiga formára összetekert kalács, amit sütés után forró cukros vízzel megöntöttek, mézzel, mákkal meghintve fogyasztottak.

Nagypénteken vagy karácsony böjtjén készítették a kis rudacskákba sodorva, kenyér vagy kalácstésztából készült megöntött, mákkal ízesített gubát.

Rétest vasárnapra, kisebb ünnepekre sütöttek.

 

Farsangkor zsírban sütött tészta a herőce és a pampuska (fánk).

Jellegzetes ostyaszerű süteménye volt ennek a vidéknek a molnárkalács.

palckaja2.

További jól ismert mátrai ételek: Haluska, ízesítések: Túrós, Erőstúrós (brindzás,Mákos,Diós,Káposztás,Tojásos),Káposzta leves, Krumplovnyika, Laska, Mátrai betyárleves, Mátrai borzas pecsenye, Mátrai szelet, Palócleves